Alapvetően a szársegítségeket sose alkalmazzuk magában, mindig csak testsúly és lábszársegítségekkel együtt. A szárak ismételt meghúzása vagy engedése a ló szájszögletére, a zablánál a ló állkapcsára hat. Ezt fiatal vagy nyers lónál a szárak felvételével vagy engedésével éri el a lovas. A kéz mindig legyen puha és legyen egy állandó rugalmas kapcsolat a lovas keze és a ló szája között. A szársegítségek a ló uralásának legfontosabb eszköze, mivel a testsúly és a lábszársegítségekkel együtt alkalmazva meghatározzák a ló jármódját, annak iramát és a mozgás irányát. A szársegítségek a következők felvevő – egyensúlyi helyzet beállítására -, az engedő – szárak engedése a keret bővítésével előre lefelé nyúljon a ló vagy a ló keret megtartásával megtartsa a feligazítottságot -, a kitartó – szárba belefeszülő ló esetén a túlzott támaszkodásnál alkalmazzuk -, ellentartó – egyik oldali szársegítség, a hajlítások és fordulatok során -, állítást adó – ívelt vonalon csak az egyik oldali szárral adja a lovas a segítséget csak állít nem hajlít - és az oldalra mutató – fiatal lónál a fordulatokban alkalmazzuk -.